IGAZOLÁS

ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLOKAT SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁS ADÓKEDVEZMÉNYÉNEK IGÉNYBEVÉTELÉHEZ

Miért választanak minket?

  • Az igazoláshoz kapcsolódó eljárásunk összhangban van a jogszabályokkal és a MEKH eljárásaival.
  • Elsőként szereztünk auditori regisztrációt az országban.
  • Megbízható energia menedzsment rendszert alkalmazunk.
  • Adatait maximális diszkrécióval, biztonságosan kezeljük.
  • Közel száz nagyvállalatot és szervezetet auditáltunk eddig.
  • Több mint 14 éve energetikai szolgáltatásokat nyújtunk ügyfeleinek.

Törvényi háttér

Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.

Beruházásnak minősül a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is). Beruházás továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. 

Az adókedvezmény mértéke nagyvállalatok esetén a beruházás jelenértékének 30%-a, középvállalkozások esetén a 40%-a, kisvállalkozások esetén 50%-a. A teljes beruházási adókedvezményként nem vehető igénybe.

Elszámolható költségek::

a) az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak, vagy

b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel.

Nem elszámolható költségek:

  • az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be;
  • a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamosenergia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége, azzal, hogy elszámolható költség a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés (különösen az elektromos – szondás, talajvizes, levegős –hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosítóberendezés) bekerülési értéke, és
  • annak a beruházásnak a bekerülési értéke, amely beruházás üzembe helyezése esetére az Európai Unióáltalános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt ír elő, e követelmény teljesítését biztosító beruházás bekerülési értéke erejéig, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől;
  • az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amely élettartamára, üzemben tarthatóságára az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály tiltást vagy korlátozó rendelkezést határoz meg, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől.

Fontos: Az igazoláshoz kapcsolódó tevékenységeket a MEKH által regisztrált energetikai auditor, vagy auditáló szervezet végezheti!

Előzetes felmérés:

A beruházás megkezdésének napját megelőzően – mért adatok felhasználásával, szükség esetén a mért adatokon alapuló számítás vagy becslés útján – felmérést kell készíteni a tervezett beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatokról és becslést kell készíteni a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékéről.

Speciális energetikai audit:

A beruházás üzembe helyezését követően kell elkészíteni és az adózó számára átadni a beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energetikai auditot, ami tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarításnak a beruházás üzembe helyezését követően mért, vagy egyedi mérési adatok alapján kiszámított vagy becsült értékeit.

Adatszolgáltatás a MEKH részére:

Az előzetes felmérésről és az utólagos auditról egységes formában az erre rendszeresített nyomtatványon adatszolgáltatást kell benyújtani a MEKH részére.

Igazolás kiállítása:

A MEKH által elfogadott formátumú igazolás kiállítása arról, hogy az érintett beruházás valóban az energia hatékonysági célokat szolgálta. Az igazolás adattartalmának összhangban kell lennie az előzetesen elkészített audittal, illetve benyújtott adatszolgáltatással.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

a) az adózónál az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította, vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta, és

b) az adózót az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal nem sújtotta, vagy ha sújtotta, akkor annak összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági igazolással.

A 2017. 07. 04-ét megelőzően megkezdett beruházások esetében az előzetes felmérést a beruházás megkezdését követően, de még az adókedvezmény igénybevételét megelőzően kell az adózó rendelkezésére bocsátani.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja.

(1) Az adózó az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételekor a társasági adóbevallásában az igazolással rendelkező energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásonként feltünteti:

a) az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás megnevezését, üzembe helyezésének időpontját és helyét;

b) a 3. § (5) bekezdése szerinti igazolás kiadmányozásának dátumát;

c) az elszámolható költségnek minősülő egyes beruházásrészek megjelölését, valamint azok bekerülési értékét, illetve a Tao. tv. 22/E. § (4) bekezdés b) pontja szerinti többletköltségét;

d) a Tao. tv. 22/E. §-a alapján elszámolható összköltséget;

e) nyilatkozatát, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz egyéb energiahatékonysági célú támogatást nem vett igénybe;

f) a beruházáshoz igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát;

g) a 3. § (6) bekezdés c) pontja szerinti összesített energiamegtakarítási adatot GJ mértékegységben kifejezve.

 

(2) A további adóévek vonatkozásában a társasági adóbevallásban az adózó az igazolással rendelkező energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásonként:

a) feltünteti az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezésének időpontját és helyét;

b) megjelöli azt az adóévet, amely vonatkozásában első alkalommal vette igénybe az adókedvezményt, valamint

c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken.

(3) Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.

Kapcsolódó blog jegyzeteink: