Elszámolható költségek:

• az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben a beruházás, felújítás összköltségén belül a kizárólag az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatóak, vagy
• az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást, felújítást az adózó a jelen kedvezmény és a beruházáshoz, felújításhoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, amennyiben az elszámolható költség az előző pont szerinti módszerrel nem határozható meg.

Az adókedvezmény keretében nem elszámolható költségek:

• az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be;
• a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamosenergia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége, azzal, hogy elszámolható költség a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés (különösen az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés) bekerülési értéke,
• annak a beruházásnak a bekerülési értéke, amely beruházás üzembe helyezése esetére az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt ír elő, e követelmény teljesítését biztosító beruházás bekerülési értéke erejéig, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől;
• az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amely élettartamára, üzemben tarthatóságára az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály tiltást vagy korlátozó rendelkezést határoz meg, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől.

Nem vehető igénybe az adókedvezmény,

• ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba;
• ha az adózó nem teljesíti a törvényben és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt feltételeket;
• ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;
• a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz, felújításhoz;
• ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek.

Az adókedvezmény igénybevételéhez az adózónak igazolással kell rendelkeznie arról, hogy az intézkedés valóban energiahatékonysági célokat szolgál-e. Ezt az igazolást kizárólag a MEKH által regisztrált auditor vagy auditáló szervezet állíthatja ki.
Az Axing Kft., mint regisztrált auditáló szervezet jogosult az energiahatékonysági igazolás kiállítására.

Előzetes felmérés:

A beruházás, felújítás megkezdésének napját megelőzően – mért adatok felhasználásával, szükség esetén a mért adatokon alapuló számítás vagy becslés útján – felmérést kell készíteni a tervezett beruházással vagy felújítással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatokról és becslést kell készíteni a tervezett intézkedéssel elérhető energiamegtakarítás mértékéről.

Speciális energetikai audit:

Az intézkedés üzembe helyezését követően kell elkészíteni és az adózó számára átadni az intézkedéssel érintett műszaki rendszerre vonatkozó energetikai auditot, ami tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és az intézkedés üzembe helyezésével elért energiamegtakarításnak az intézkedés üzembe helyezését követően mért, vagy egyedi mérési adatok alapján kiszámított vagy becsült értékeit.

Adatszolgáltatás a MEKH részére:

Az előzetes felmérésről és az utólagos auditról egységes formában az erre rendszeresített nyomtatványon adatszolgáltatást kell benyújtani a MEKH részére.

Igazolás kiállítása:

A MEKH által elfogadott formátumú igazolás kiállítása arról, hogy az érintett intézkedés valóban az energia hatékonysági célokat szolgálta. Az igazolás adattartalmának összhangban kell lennie az előzetesen elkészített audittal, illetve benyújtott adatszolgáltatással.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

a) az adózónál az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította, vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta, és

b) az adózót az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal nem sújtotta, vagy ha sújtotta, akkor annak összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági igazolással.

A 2017. 07. 04-ét megelőzően megkezdett beruházások esetében az előzetes felmérést a beruházás megkezdését követően, de még az adókedvezmény igénybevételét megelőzően kell az adózó rendelkezésére bocsátani.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás, felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő legalább öt évig a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja.

(1) Az adózó az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételekor a társasági adóbevallásában az igazolással rendelkező energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásonként, felújításonként feltünteti:

a) az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás megnevezését, üzembe helyezésének időpontját és helyét;

b) a 3. § (5) bekezdése szerinti igazolás kiadmányozásának dátumát;

c) az elszámolható költségnek minősülő egyes beruházásrészek, felújításrészek megjelölését, valamint azok bekerülési értékét, illetve a Tao. tv. 22/E. § (4) bekezdés b) pontja szerinti többletköltségét;

d) a Tao. tv. 22/E. §-a alapján elszámolható összköltséget;

e) nyilatkozatát, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz, felújításhoz egyéb energiahatékonysági célú támogatást nem vett igénybe;

f) a beruházáshoz, felújításhoz igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát;

g) a 3. § (6) bekezdés c) pontja szerinti összesített energiamegtakarítási adatot GJ mértékegységben kifejezve.

(2) A további adóévek vonatkozásában a társasági adóbevallásban az adózó az igazolással rendelkező energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásonként, felújításonként:

a) feltünteti az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezésének időpontját és helyét;

b) megjelöli azt az adóévet, amely vonatkozásában első alkalommal vette igénybe az adókedvezményt, valamint

c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken.

(3) Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.