Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményének igénybevételével kapcsolatban az elmúlt időszakban felmerült néhány kérdés ügyfeleink részéről, amelyek körüljárásával kapcsolatban úgy gondoljuk, másoknak is hasznos lehet, aki a kedvezmény igénybevétele után érdeklődik.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) hatálya alá tartozó adózónak, 2017. január 1-jét követően lehetősége van arra, hogy az ettől az időponttól megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásai tekintetében adókedvezményt érvényesítsen. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás alatt a törvény szerint olyan beruházást értünk, amely esetében végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor, ennek következtében az energiahatékonyság növekedik.

Mi minősül a kedvezmény szempontjából elszámolható költségnek?

Két esetet különböztethetünk meg:

a) a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak, vagy
b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

A b) pont szerint tehát azokat a költségeket lehet az adókedvezmény igénybevétele során figyelembe venni, amelyek az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás bekerülési értékének a részévé válnak -, és mint többletköltség megjelennek egy kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva. A Tao tv. ugyanakkor nem határozza meg, hogy mit kell érteni hitelt érdemlő kifejezés alatt, így elsősorban a kifejezés köznapi értelméből kell kiindulni, tehát minden olyan dokumentum elfogadható bizonyításul, amely alátámasztja azt, hogy a beruházást az adókedvezmény, illetve más állami támogatás igénybe vétele hiányában is megvalósították volna.

Az a) pont a b) ponthoz képest a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékére vonatkozóan engedi meg az adókedvezmény érvényesítését, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak.

El lehet-e számolni lízingelt eszközt, van-e az elszámolásnak valamilyen feltétele?

A Nemzeti Adó-, és Vámhivatal megkeresésünkre elmondta, hogy, – függetlenül attól, hogy zárt, vagy nyílt végű a pénzügyi lízing – a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbevevő könyveiben szerepel. Ebből következően, ha pénzügyi lízing formában – akár zárt, akár nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében – történik az ügylet, úgy a lízingbevevő a Tao. tv. 22/E. § szerinti adókedvezmény igénybevételére – az egyéb feltételekre is figyelemmel – jogosult lehet.

Olyan eset, amikor a teljes beruházási költség adókedvezményként igénybe vehető, nincs!

Az érvényesíthető adókedvezmény összege csak a Tao tv. szerint elszámolható költség 30 százaléka lehet, de maximum 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg (vállalkozási méret alapján 10 vagy 20 százalékponttal növelt összege), figyelemmel a számított adó 70 százalékára.

Fontos tisztázni, mit is értünk pontosan beruházás alatt!

Nevezhetünk-e például egy csővezeték szigetelését beruházásnak?

Ahhoz, hogy meghatározhassuk, mi minősül energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, lényeges először magát, a „beruházás” fogalmát definiálnunk. Ehhez a számvitelről szóló 2000. C. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit szükséges megvizsgálni, mivel a Tao tv.-ben nem található önálló meghatározás sem a beruházás, sem a felújítás, sem a karbantartás fogalomra, ami azt jelenti, hogy a Tao tv. értelmezésében beruházásnak, felújításnak, és karbantartásnak az Szt. szerinti beruházást, felújítást, és karbantartást tekintjük.

A Szt. szerint beruházásnak minősül a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is). Beruházás továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.

Felújításként kezelendő a Szt. alapján az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.

Karbantartásnak tekintendő minden olyan – meglévő, saját tulajdonban lévő, vagy bérelt ingatlanon végzett – munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni – és nem eredményez az adott eszköz funkciójában, használhatóságában lényeges változást –, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az a tárgyi eszköz alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt.

Az előzőekben leírtak tükrében minden esetben az adott gazdálkodónak kell meghatároznia az eset összes körülményét megvizsgálva, hogy az elvégzendő munka beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak minősíthető. A tevékenységek helyes minősítése érdekében a vállalkozó akkor jár el helyesen, ha számviteli politikájában rögzíti, hogy – a Szt. előírásait alapul véve – az egyes tárgyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek közül melyeket kell beruházásnak, felújításnak, karbantartásnak tekinteni.

Amennyiben az Szt. szerint kijelenthető, hogy például a csőszigetelési munka nem minősíthető semmilyen formában beruházásnak, és korszerűsítésnek, azaz felújításnak sem, tekintettel arra, hogy a munkálat következtében nem javul jelentősen az adott eszköz használhatósága és a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök nem származnak, vagyis nem fog kevesebbe kerülni az eszköz üzemeltetése, akkor a cső szigetelésére irányuló munkálat karbantartásnak minősül, és a felmerülés időszakában az eredmény terhére számolandó el.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a fenti minősítés megtétele nagy jelentőséggel bír, hiszen az adókedvezmény kizárólag energiahatékonysági célú beruházással összefüggésben érvényesíthető, karbantartás vonatkozásában nem.

Kiemelten fontos, hogy az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen a Kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül.

Az igazolást a MEKH által regisztrált energetikai auditor, vagy auditáló szervezet végezheti, azaz cégünk, az Axing Kft., mint az elsők között számon tartott auditáló szervezet, jogosult az igazolás kiállítására.

Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatban további információkat találhat honlapunkon!