Energiahatékonyságot növelő beruházás alapján igénybe vehető adókedvezmény

Tájékoztató energiahatékonyságot növelő beruházás alapján igénybe vehető adókedvezményről

Az érvényes jogszabályok szerint „energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás” után minden vállalkozás adókedvezményt vehet igénybe. A jogszabály 2016 november 25-én lépett hatályba, ezért az adókedvezmény ezen időpont után megkezdett beruházások után vehető igénybe.

Adókedvezmény mértéke:

Nagyvállalatok esetén a beruházás jelenértékének 30%-a, középvállalkozások esetén a 40%-a, kisvállalkozások esetén 50%-a.

Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény a társasági adó fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett értékének a 70%-a, amelynek felső határa 15 millió EUR-nak megfelelő Forint összeg, azaz mintegy 4.6 milliárd Forint.

Elszámolható költségek:

• az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak, vagy

• az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel.

Minőségi igazolás:

Az adózónak igazolással kell rendelkeznie arról, hogy az adott beruházás valóban az energia hatékonysági célokat szolgálja-e. Az igazolást a MEKH által regisztrált energetikai auditor, vagy auditáló szervezet végezheti, azaz az Axing Kft., mint az elsők között számon tartott auditáló szervezet jogosult az igazolás kiállítására.

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági igazolással.

Az igazolás szabályait tartalmazó rendelet megjelenését, azaz a 2017. 07. 04-ét megelőzően megkezdett beruházások esetében az előzetes felmérést a beruházás megkezdését követően, de még az adókedvezmény igénybevételét megelőzően kell az adózó rendelkezésére bocsátani.

Az igazolás kiállításának jogszabályok által meghatározott menete:

• Előzetes felmérés: A beruházás megkezdésének napját megelőzően – mért adatok felhasználásával, szükség esetén a mért adatokon alapuló számítás vagy becslés útján – felmérést kell készíteni a tervezett beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatokról és becslést kell készíteni a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékéről.

• Speciális energetikai audit: A beruházás üzembe helyezését követően kell elkészíteni és az adózó számára átadni a beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energetikai auditot, ami tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarításnak a beruházás üzembe helyezését követően mért, vagy egyedi mérési adatok alapján kiszámított vagy becsült értékeit.

• Adatszolgáltatás a MEKH részére: Az előzetes felmérésről és az utólagos auditról egységes formában az erre rendszeresített nyomtatványon adatszolgáltatást kell benyújtani a MEKH részére.

• Igazolás kiállítása: A MEKH által elfogadott formátumú igazolás kiállítása arról, hogy az érintett beruházás valóban az energia hatékonysági célokat szolgálta. Az igazolás adattartalmának összhangban kell lennie az előzetesen elkészített audittal, illetve benyújtott adatszolgáltatással.

Adóügyi megfelelés:

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

• az adózónál az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította, vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta, és

• az adózót az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal nem sújtotta, vagy ha sújtotta, akkor annak összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.

Adóügyi adatszolgáltatás:

Az adózó az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételekor a társasági adóbevallásában az igazolással rendelkező energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásonként feltünteti:

• az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás megnevezését, üzembe helyezésének időpontját és helyét;

• az Axing Kft. által kiállított igazolás kiadmányozásának dátumát;

• az elszámolható költségnek minősülő egyes beruházásrészek megjelölését, valamint azok bekerülési értékét, illetve egy hasonló, kevésbé energia hatékony beruházáshoz viszonyított többletköltséget;

• az elszámolható összköltséget;

• nyilatkozatát, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz egyéb energiahatékonysági célú támogatást nem vett igénybe;

• a beruházáshoz igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát;

• az Axing Kft. által kimutatott és igazolt, összesített energiamegtakarítási adatot GJ mértékegységben kifejezve.

Az adózó a további adóévek vonatkozásában a társasági adóbevallásban az igazolással rendelkező energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásonként feltünteti:

• az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezésének időpontját és helyét;

• azt az adóévet, amely vonatkozásában első alkalommal vette igénybe az adókedvezményt,

• az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken.

Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.