Magyarország nem mondhat le az atomenergiáról

Attention: open in a new window. PDFPrint

There are no translations available.

Magyarországon még nincs alternatívája az atomenergia kiváltásának - nyilatkozta Fellegi Tamás az Ökopolisz Alapítvány Láncreakció - Tabuk nélkül az atomenergiáról elnevezésű konferenciáján.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője azt nyilatkozta, hogy egyszerre kell érvényesíteni a megújuló energiaforrások növekedésével, az energiatakarékossággal, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos szempontokat és a paksi atomerőmű bővítését, mert a kormány álláspontja szerint az atomenergia ma Magyarországon nem helyettesíthető olcsóbb, biztonságosabb, függetlenebb, fenntarthatóbb és hatékonyabb megoldás révén.

 

A miniszer hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai kérdésként kezeli a hazai fogyasztók biztonságos, megfizethető energiaellátását. A gazdasági fejlődéssel az energiaszükséglet is törvényszerűen növekedni fog, és ennek fedezésére középtávon elsősorban a fosszilis energiahordozók és az atomenergia lehet alkalmas a megújuló energia részarányának várt és támogatott növekedése mellett is.

 

"Mivel Magyarországon a felhasznált földgáz és kőolaj döntő többsége importból származik, az igények nagyarányú bővülése ezért szükségképpen az ország energiafüggőségének fokozódásával járna.  A kormány elsődleges nemzeti érdeknek tartja hazánk nemzetközi kitettségének mérséklését, a gazdasági geopolitikai mozgástér növelését. E megfontolások alapján az atomenergia meghatározó szerepe az energiaellátásban a továbbiakban is megőrzendő" - mondta Fellegi Tamás.

 

Kiemelte, hogy a szaktárca támogatja az új blokkok építését és tartósan számol az atomenergia legalább a jelenlegi mintegy 40 százalékos arányára az energiamixben.

A fukushimai katasztrófára utalva azt mondta: " nincs száz százalékosan rizikómentes" atomerőmű. A  Japánban történt események azonban megteremtették az igényt az Európai Uniós atomerőművel felülvizsgálatára, további biztonságnövelő intézkedések meghozatalára. Ennek keretében a paksi atomerőmű stressztesztjét már el is végezték, amelyről készült írásos jelentést az év végéig kell eljuttatni Brüsszelbe, Ezt követően az Európai Unió jövő tavasszal felülvizsgálatokat tart az egyes nukleáris létesítményekben, és várhatóan jövő május-júniusban hagyja jóvá az eredményeket.

 

"Mivel a paksi vizsgálat a legmagasabb szintű objektív eredményre vezetett, a kormánynak nincs oka a nemzeti energiastratégiába foglalt, az atomenergia felhasználására vonatkozó álláspont megváltoztatására" - mondta a miniszter.

Hozzátette, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium olyan javaslatot tesz a kormány asztalára, mely tartalmazni fogja a paksi bővítéssel kapcsolatos javaslatokat, és felhatalmazást kér az ehhez szükséges dokumentáció véglegesítésére, szükség esetén nyilvánosságra hozatalára, előzetes vitára bocsátására.

 

Fellegi Tamás szerint pozitív döntés esetén 2012-ben ki lehet írni az atomerőmű bővítéséhez szükséges nemzetközi nyílt közbeszerzéseket. Úgy vélt ugyanakkor, hogy az atomenergia szerepéről a szakma és a laikus közvélemény bevonásával érdemes hasznos eszmecseréket folytatni. A végső döntés előtt szükséges minden pont megvitatása, és az összes kockázat mérlegelése is,

 

Fülöp Sándor,  a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ugyanakkor kifogásolta, hogy a zöldszervezetek a döntéshozóktól nem mindig kapnak megfelelő választ az energetikával kapcsolatos kérdéseikre. Gyakran azzal utasítják el őket, hogy az elfogadott határozat még nem jelent végleges döntést, amikor pedig később újra jelentkeznek, azt mondják nekik: a döntés már megszületett.

 

Rámutatott: az atomenergiával összefüggésben maga is számos kérdésre keresi a választ. Például arra, miként szavatolható évszázadokra az atomhulladék biztonságos elhelyezése. Mi lesz, ha elfogy az urán, hogyan lehet majd a megújuló energiaforrásokat bővíteni, ha Magyarország az energetikára költhető forrásainak legnagyobb részét atomerőművi fejlesztésekre fordítja.

 

Fülöp Sándor kérdésesnek tartja továbbá, hogy az energiatakarékossági és az energiahatékonysági intézkedések mellett valóban jelentkezik-e akkora energaigény, amely szükségessé tesz újabb atomerőmű-beruházást.

 

(Forrás: MTI)