"Átalakuló energiapiac 2011" - konferencia beszámoló
Tuesday, 27 September 2011 14:30
A Napi Gazdaság szervezésében szeptember 22-én került megrendezésre az "Átalakuló energiapiac 2011" című energetikai konferencia.
Az első előadást Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára tartotta. Előadásának központjában a nemzeti energiastratégia állt, és az elmúlt másfél év intézkedései. A helyettes államtitkár kifejtette véleményét, hogy az energia nem csak stratégiai és gazdasági, hanem geopolitikai kérdéssé is vált a fukusimai atombaleset és az észak-afrikai megmozdulások miatt.
Kovács Pál hangsúlyozta, hogy a kormány célja a szakmai és a társadalom bevonásával elkészített nemzeti energia stratégiával az energia- és a klímapolitika összhangjának megteremtése, az irányok kijelölése és a szükséges döntések előkészítése.
A helyettes államtitkár szavait idézve " a stratégia -összhangban az uniós elképzelésekkel . a versenyképességet, az ellátás biztonságát és a fenntarthatóságot szolgálja. A nemzeti energiastratégiáról szóló országgyűlési határozat ad majd felhatalmazást a részletes intézkedések kidolgozására."
Kovács Pál megemlítette azt is, hogy Magyarországon - az orosz gáztól való függés miatt - Európában a második legmagasabb a beszerzési ár. Ezt Horváth Tibor, az E.ON Földgáz Trade Zrt. gázbeszerzésért felelős igazgatósági tagja cáfolta, megemlítve, hogy a Gazprommal való tárgyalások eredményeként ez már nem igaz.
A második előadást Sándor József, a Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai osztályvezetője tartotta az MVM régiós szerepéről és a terjeszkedés irányairól. Előadásában beszámolt arról, hogy az MVM csoport integrált energetikai cégként a gázpiacra lép: kereskedői és szállítói engedéllyel rendelkezik.
Az állami tulajdonú energetikai cég stratégiájának a célja a nemzeti energia stratégia megvalósításának támogatása, a versenyképesség és hatékonyság növelése, valamint értékteremtés fejlesztéssel, terjeszkedéssel. Ezek irányáról szólva Sándor József vázolta: a paksi atomerőmű üzemidejének hosszabbítása és bővítése, részvétel a megújuló energiaforrások hasznosításában, a közvetlen fogyasztói értékesítés növelése, beleértve a lakosságit is, gázpiaci fejlesztések, regionális terjeszkedés. Ebben Nyugat-Balkán és Románia szerepel lépésről-lépésre, először a kereskedelemben, azt követően pedig befektetésekkel. Az egyéb fejlesztések alapvetően innovációt jelentenek: energiatárolás, intelligens fejlesztések, s a piacok összekapcsolása.
Medveczki Zoltán, a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. vezérigazgatója a gáztőzsde létrehozásáról tartott előadást, melyben hangsúlyozta, hogy a gáztőzsde csak a piaci szereplők szoros együttműködésével lehet sikeres, különben a régióban a központi szerepet átveszi a bécsi gáztőzsde. A magyar gáztőzsde sikerének alapja a központi elhelyezkedés, az erős infrastruktúra, benne a hatmilliárd köbméter gáztároló kapacitás.
Kovács Pál beszédében elhangzottakra - miszerint az energia stratégia különösen krízis-helyzetben számít a magyar szén-és lignitvagyonra, Holoda Attila, a Mol csoport eurázsiai kutatás-termelés igazgatója elmondta, hogy a tárna megnyitásához legalább 5 évre van szükség. További problémát jelent, hogy nem lesz szakember, mert Magyarországon nincs képzés - tette hozzá a Magyar Bányászati szövetség elnöke, aki kifogásolta azt is, hogy a bányajáradék 85 százalékát a szénhidrogén kitermelők fizetik meg, holott számos kő- és más bánya is működik Magyarországon.
A hővel kapcsoltan áramot termelő vállalkozások képviseletében Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke az átmeneti helyzetet ismertette. Az október 1-jén hatályba lépő hő-támogatás átmeneti könnyebbséget jelent a cégeknek. Ugyanakkor remélik, hogy a szintén október elején hatályba lépő hatósági ár legalább 4,5 százalékos megtérülést tesz lehetővé, csak az a kérdés, hogy mihez viszonyítva. A kapcsolt energiatermelés jövője a kapcsolt bizonyítvány bevezetésével dől majd el.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója éppen ezzel igazolta a magyar energiaipar versenyképtelenségét. Véleménye szerint fontos lenne az energiaszektor reális megítélése. Megállapítása szerint Magyarországon nem drága az energia az Európai Unió átlagához képest, de a vásárlóerő paritáson igen. Ugyanakkor jelentősen leértékelődött a forint, ami hozzájárul az energia drágulásához - magyarázta. Megjegyezte, hogy 2000 és 2010 között az energia ára sokkal nagyobb arányban emelkedett, mint az üzemanyagé.
(Forrás: MTI)
