Első európai miniszteri szintű találkozó a nukleáris energia felhasználásáról

Achtung, öffnet in einem neuen Fenster. PDFDrucken

There are no translations available.

 

 

Franciaország kezdeményezésére először tartott informális miniszteri szintű találkozót Párizsban február 10-én az a 16 uniós tagállam, amelynek energiaellátásában szerepet játszik, vagy a tervek szerint szerepet fog a jövőben a nukleáris energia, függetlenül az áramellátásban elfoglalt arányától.

 

A találkozón az alábbi országok miniszterei jelentek meg: Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Magyarország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, és Szlovénia.

 

Az energetikai kihívásokkal kapcsolatos tapasztalatok kicserélésére összehívott találkozón Magyarországot Kovács Pál klíma-és energiaügyért felelős államtitkár képviselte.

 

Ez nem valamiféle szövetség, nem is lobbi, hanem olyan informális csoport, amelynek tagjai ezentúl remélhetőleg rendszeresen fognak egymással találkozni - mondta a megbeszélést követően a házigazda, Eric Besson francia ipari és energiaügyi miniszter. A közösen tartott sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy brit meghívásra a következő találkozót Nagy-Britanniában rendezik.

 

A francia miniszter szerint hamis az az állítás, miszerint az európai országok nagyobb része teljesen lemondott volna az atomenergiáról, amely jelenleg Európa energiaellátásának 28 százalékát biztosítja. Szerinte az országok  elsődleges feladata jelenleg, hogy minél inkább szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiaforrásokra térjenek át, valamint az, hogy az uniós országok energiapolitikájának négy pilléréből  - az energiaellátás biztonságának garantálásából, a versenyképességből, a költséghatékonyságból és a klímaváltozás elleni harcból - egyetlen elemet sem szabad feladni. Ezeknek a feltételeknek szerinte legjobban az atomenergia felel meg. Azonban hangsúlyozta, hogy minden ország szabadon választhatja meg, hogy mekkora részesedést biztosít a nukleáris energiának a saját energiaellátásában.

 

 

Ugyanebben a szellemben szólalt fel Kovács Pál is, aki szerint a nukleáris technológiába való befektetés az egyik leginkább rentábilis energiaforrást biztosítja. Elmondta, hogy Magyarország már elkészítette az energiastratégiáját az Európai Unió által tervezett időtávban: 2030-ig tekintette át az energiafelhasználást, és 2050-ig a hosszú távú vízióját.

 

Ennek alapján az  energiahatékonyság egyik legfőbb eszközének Magyarország az energiafogyasztás csökkentését tekinti. Emellett fontos elem lesz a megújuló energiaforrások elterjesztése.. Kovács Pál kulcskérdésnek nevezte, hogy Magyarországnak az európai energetikai infrastruktúrához való csatlakozása minél szélesebb körű legyen, s negyedik fontos elemként jelölte meg az atomenergia alkalmazását. Hozzátette, hogy reményei szerint a közlekedésben is áttörést lehet majd elérni a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében a technológiáktól függően a villamos-energia, illetve a hidrogénhajtás alkalmazásával. Ezek előállításához és az akkumulátorok feltöltéséhez szükséges energiát pedig atomenergiából leszünk képesek előállítani - mutatott rá az államtitkár.

 

A magyar villamos-energiaellátás 43 százalékát tavaly a paksi atomerőmű termelte ki. Ez európai viszonylatban Kovács Pál szerint "középmezőnynek" számít. A vezető helyen Franciaország áll, ahol a megtermelt energia arányában több mint nyolcvan százalékos az atomenergia részesedése. A tanácskozáson jelenlevő Lengyelország pedig a jövőben tervez szerepet szánni a szénalapú energia kiegészítésére.

 

(Forrás: MTI)